A brüsszeli agytröszt, a Bruegel Intézet vezető munkatársa, a Corvinus Egyetem oktatója nem ért egyet azokkal, akik szerint túlságosan megterhelné az Unió költségvetését, ha Ukrajna EU-tag lenne.
Az EU pénzügyminiszterei megállapodtak a költségvetési szabályok módosításáról. Ennek Magyarországra vonatkoztatható következményeiről kérdeztük Darvas Zsoltot, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóját.
Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója szerint a minimális éves kiigazítási igény 0,5 százalékpont lesz az eljárás nélkül lehetséges 0,4 vagy akár 0,32 helyett.
A nagy pénz leginkább 2022-től érkezhet, ám a feltételek még távolról sem világosak.
A legnagyobb győztesek között nincs Magyarország, de a mi gazdaságunkat nem is érintette olyan súlyosan a járvány, mint az olaszokét vagy a görögökét.
Az EU most mutathatja meg, hogy nem laza érdekszövetség, hanem közös értékeket valló, egymást bajban kisegíteni tudó és akaró országokból áll – véli az uniós mentőakciót kísérő tagállami vitákról Darvas Zsolt, a brüsszeli gazdaságkutató Bruegel Intézet vezető munkatársa, a Corvinus Egyetem oktatója. Interjú.
Az EU szétesésének nincs reális veszélye, annak annál inkább, hogy elvesznek forrásokat Magyarországtól – véli Darvas Zsolt.
Négy unión kívüli tagállam példája, avagy mit is jelent ma az egységes piac
Veszélyes döntést hozott kedd este a ciprusi parlament, amikor elutasította a bankbetétek után illetékfizetést. A tét igen nagy, a ciprusi bankrendszer teljes összeomlását kell megakadályozni, és azt, hogy az ország kikerüljön az euróövezetből.
Magyarországgal szemben várhatóan nem szűnik meg a túlzottdeficit-eljárás, a kormánynak pedig folyamatosan reagálnia kell, ha kiigazításra van szükség. De a kormánynak az a dolga, hogy cselekedjen - mondta a hvg.hu-nak Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet kutatója, aki szakértőként gyakori vendége az Euronews európai hírtelevízió adásainak. Darvas szerint ahhoz, hogy az euróválság elmúljon, mindenekelőtt a növekedés beindítására van szükség, amihez ki kellene alakítani egy európai központi alapot, amiből támogatni lehetne az övezeti országok gazdaságát recesszió idején.
Ha Magyarország végre belevág a szükséges szerkezeti reformokba, az Európai Bizottság is rugalmasan kezeli majd az euró magyarországi bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítését – mondta a HVG-nek Darvas Zsolt, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatója, aki tavaly szeptembertől a brüsszeli Bruegel kutatóintézetnél elemzi többek között az eurózónán kívüli kelet-európai országok csatlakozási kilátásait.